Képaláírás: A nagy-szalontai "Csonka-torony". (Petőfi Sándor rajza.)

Ismertető szöveg: Nagy-Szalonta eredetileg a Toldi-család hirtoka volt. A várost 1598-ban atörökök annyira elpusztították, hogy több évig lakosok nélkül maradt. Ekkor (1606-ban,) Bocskay 300 hajdút telepített ide, (ezektől származott Arany őse is), a kik a Toldiak várát ujra felépítették. E várnak maradványa azon őrtorony, mely Szalonta város főterétől, a Toldi-tértől keletre, még ma is fennáll és Csonka-torony néven ismeretes. E tornyot a hozzá tartozó épülettel Szalonta városa 1893-ban megvette és miután a tornyot Arany László tervei szerint, Arany Lászlóné költségén 4000 forinton helyreállították, az épületet 1899. aug. 27-ikén ünnepélyesen felavatták és Arany- és Hajdú múzeumnak rendezték be. A torony négy szobából áll. A földszinten vannak elhelyezve Arany szobrai, arczképei és a költőre vonatkozó más képek. Az első emeleten vannak Arany háló- és dolgozószobájának bútorai, a falakon Arany barátainak arczképei. A második emeleten a költő eredeti kéziratai, a falakon a költő koszorúi és a temetésére küldött koszorúk szalagjai. Itt van Arany könyvtára is. A harmadik emeleten a "Hajdú múzeum" van. A torony bejárása fölötti márványtáblán a következő felirat olvasható: Az ugynevezett Csonka-torony, / melyet Arany János és Petőfi Sándor / megénekeltek, / Arany László, Nagy-Szalonta szülötte és orsz. / képviselője tervezete szerint / újíttatott meg. / Ide helyeztettek őrzés végett / Arany János emlékei, / melyeket a kegyeletes fiú Nagy-Szalonta városának / ajándékozott. / 1899. augusztus 28.