Képaláírás: A húsvéti körmenet.

Ismertető szöveg: A húsvéti körmenetet másként föltámadási körmenetnek is nevezik, Jézus Krisztus feltámadásának nem szorosan vett liturgikus ünneplése Közép-Európában a 17. századtól. Magyarországon már az 1625-ös esztergomi rituáléban megtalálható, szokása ma is él. A hívők kivonulnak a templomból, s a körmenet alatt négyszer szentségi áldást ad a celebráns. A föltámadt Krisztus szobrát, az "Alleluja-szobrot" egy "érdemesebb" férfi viszi: Miskén az, aki a passióban Jézust énekelte; Bácsalmáson, Borotán, Dávodon, Kecelen, Mezőkövesden a bíró, Szilben a harangozó, Hosszúhetényben a kisbíró, Szarvaskőn a templombíró, Nagybörzsönyben a legénybíró. A legtöbb helyen a húsvéti gyertyát is viszik a körmenetben. A körmenet egyéb kellékeit, a baldachint és a lámpákat vinni külön tisztség, régebben az Ipoly mentén házasulandó legények, napjainkban általában az egyházközségi képviselőtestület tagjai viszik. A körmenet végén az Alleluja-szobrot az oltárra vagy külön tartóra helyezik, s ott marad Áldozócsütörtökig. A körmeneten való részvételnek megvoltak az öltözködésben is megnyilvánuló szokásai. Jászladányban és Tápén pl. még a legidősebb asszonyok is fehér ruhában, Bélapátfalván fehér kendőben vettek részt. Városmiskén a 20. sz. elején a leányok derekukra fehér szalagot kötöttek, hajukat kieresztették, Kalocsán viszont bekötött fejjel illett megjelenniük. Napjainkban városokban is szokás az ablakba égő gyertyát tenni a körmenet útvonalán, s minden résztvevő lehetőleg égő gyertyát visz a kezében. Mivel a körmenet tömegeket mozgat, 1948 után hatósági engedélyhez kötötték, s ahogy lehetett, akadályozták. 1951-ben például, mivel nagyszombat április 4-ére esett, elrendelték, hogy a szertartásokat reggel 8-ig, a körmenetet délután 3-ig vagy legkésőbb a felszabadulási ünnepély előtt 1 órával be kell fejezni. 1989, azaz a rendszerváltás óta természetesen ez a szabályozás megszűnt, a körmenet útvonalát pusztán a rendőri biztosítás miatt kell bejelenteni. (Forrás: katolikus lexikon)