Normál kép: 284.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 284_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Képes Krónika

Ismertető szöveg: A Képes Krónika szerzője, amint azt néhai Jakubovich Emil megállapította, Kálti Mihály fia Márkus volt. 1336- 1337. udvari klerikus, 1342-1352. a buda-alsóvárosi Sz. Péter-egyház plébánosa, 1352-től királyi kapellánus, kanonok és a kir. levéltár őre, 1353-1354. szerémi prépost, 1358. székesfehérvári őrkanonok, amikor is alig több, mint húsz évi pályafutás után szemünk elől eltűnik. Műve a középkor szokása szerint nagy részében kompilláció, de ennek dacára tagadhatatlanul irodalmi alkotás; benne tehetséges írói egyéniség bontakozik ki előttünk. Kálti Márkus aránylag fiatalon, I. Károly idejében kezdte írni munkáját (egy helyen Károly királyról, mint abban az időben élőről emlékezik), azt nem fejezte be s nem sokkal azután, hogy művét Nagy Lajos király számára díszes példányban másolni kezdték, elhunyt. Ennek kell tulajdonítani, hogy a fényes kézirat leírása abbamaradt; a kötet mondat közepén szakad meg. A kézirat másolásának ideje felől a kezdő sorok nem hagynak kétséget: Anno d[omi]ni M°ccc° Quinq[ua]-gesimo octauo F[e]ria tercia i[n]fra octauas Asce[n]sionis eiusde[m] do-mini Incepta e[st] Cronica de gestis Hungarorum... Készítésére Nagy Lajos 1357-i győzelmei adhatták az ösztönzést. Másolójának neve nem maradt ránk; páratlan pompájú miniaturájá-nak, ügyesen megkomponált s finom ecsettel készült képeinek mesterét azonban joggal gyanítjuk abban a Hertöly fia Miklósban, akinek már apja is I. Károly király udvari festője volt, mint ő maga egész életén át Nagy Lajosé. Nevével 1352 óta találkozunk, 1356-ban fidelis pictor regis s 1360 előtt elhunyt. A kódex 73 kis-ívrétű (213x300 mm) pergamentlapból áll, 139 képesábrázolást, kezdőbetűt és lapszéldíszt tartalmaz. Másolója magyar voltáról a helyesírás, a miniátoréról az ábrázolások magyaros jellege, a hazai viselet, típusok, legendák, hagyományok biztos ismeretén felül az tesz bizonyságot, hogy bár művészi iránya a nápolyi iskolában találja gyökereit, az általa kifestett kódexnek semmiféle külföldi előképe nem található.
A krónika hosszabb lappangás után a XVII. században a bécsi császári könyvtárba jutott s innen 1932-ben került vissza Magyarországra. Itt színes képben bemutatott kezdőlapján felül a magyar királyt ábrázolja. Mellette uralkodása védelmezői állnak; jobbról a nyugatias lovagi viseletbe öltözött magyarok, másfelől a kunok, besenyők, székelyek képviselői. Hasonmásunk, habár fényképen alapul, nem ad s nem is adhatna hű képet a miniatúra gazdag színpompájáról.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page