Normál kép: 1003.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Nagy kép: 1003_nagykep.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Képaláírás: Az elpusztult Kakat a XVII. század elején. Houfnagel György rézmetszetéről. Ismertető szöveg: Részlet egy Esztergomot ábrázoló kép előteréből. Az elpusztított terjedelmes helység többé nem épült fel. Helyén keletkezett a ma is virágzó Párkány nagyközség, amely nevét a törököktől kapta. (Parkan = vár, erősség) (Forrás: Szabó István: Pusztuló magyarság) A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó - I. Géza király által kiadott - alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet. 1189-ben a Német-római Birodalom császára - Barbarossa Frigyes - vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. A középkori Kakath falu területén a török 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt. (Forrás: Wapedia) |
Kapcsolódó dokumentum: Szabó István: Pusztuló magyarság |