Ismertető szöveg: A település címerének felső szegélyén ívesen zárt, csücskös talpú, kék pajzs látható, melyben zöld talajon balra fordult, fekete csőrű, nyakú és bóbitájú ezüstbíbic (először a település 1702. évi bírói pecsétjén szerepel) áll. A bíbic a 18. század elején még a település általában mély fekvésű, vízállásos határának jellemző madara volt. Ma a hagyományőrzésen túl a természeti környezetet, a gazdag madárvilágot jelzi a pajzsot körülvevő tölgyfalombokkal együtt. A pajzsot alul két, aranyszalaggal összekötött, keresztbe tett szárú, hat-hat aranymakkal megrakott zöld tölgyfaág keretezi. A 12 aranymakknak külön jelentése is van: a középkorban Nagybajomot 12 kisebb település vette körül, melyek a török hódoltság után javarészt elpusztultak, területeikkel Nagybajom határába olvadtak be. Ezek emlékét őrzi a tizenkét aranymakk. A pajzs fölött három bástyából és rovátkolt falakból álló ezüst falkorona Nagybajom egykori erősségeinek, a bajomi és Korotna-várnak emlékét őrzi, jelenleg a település városi rangját tükrözi a címerben.