Ismertető szöveg: Őry János: Tallózás Iván község múltjában. A jelenleg több mint 1400 lelket számláló Iván község Győr-Moson-Sopron megyében fekszik; Pusztacsalád, Újkér, Simaság, Gyóró, Cirák, Répceszemere, Csér és Csáfordjánosfa szomszédságában. Hozzá legközelebb - közel azonos távolságra - a következő városok vannak: Csepreg, Fertőd és Kapuvár. Első ismert pecsétje: IVÁN . FALU . PECSITV körirattal - mezejében hármas halomból kiemelkedő makk és kétoldalt búzakalász - a rajta lévő évszám szerint 1691-ből származik. - A falu jelenlegi címere 1993-ban ez alapján készült. - Egy későbbin, amely hasonló az elsőhöz, csak kisebb és az évszám hiányzik, köriratán: IVÁNY MEZŐ VÁROS PÖESÉTTYE felirat olvasható. Ezen új pecsét elkészítése összefügg azzal a ténnyel, hogy a 18. században Iván mezőváros státust kapott. A falu alapneve a középkortól kezdődően változatlan, írott változatai a következők: Ywan, Ivány, Iványi, de az elmúlt 100 esztendőben is találkozhattunk még a Sopron-Ivány, sőt Szentiván elnevezéssel is. A község nevének eredetéről csak feltételezések vannak. Belitzky János, a vármegye történetírója a név eredetét a Képes krónikában véli megtalálni. - Salamon király, Géza és László herceg hadai fényes győzelmet arattak az al-dunai besenyők fölött Nándorfehérvárnál. A csatában vitézül harcoltak a soproniak, akiknek hadnagya Jan ispán volt. "Jan, azaz Iván soproni ispánt nándorfehérvári győzelme után megjutalmazta a király, és nem lehetetlen, hogy ennek az adományozásnak az emlékét őrzi ma Iván község neve. A 11. században ilyen magánszemélyek számára történt adományozást még nemigen foglaltak írásba, ezért oklevelünk erről nem is maradt fenn. Valószínű azonban, hogy Iván comes a gondjaira bízott megye területén kért és kapott birtokot, amely régi magyar szokás szerint a tulajdonos nevét kapta. Ez talán a mai Iván és környéke lehetett." - írja Belitzky, de ugyanerre az eredményre jutott Németh Ottó is kutatásai során.