Ismertető szöveg: Gömörszőlős község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben. A Putnoki-dombságban, völgyekkel szabdalt területen, a Keleméri-patak völgyében helyezkedik el. Poszoba néven említik oklevélben először 1232-ben, majd 1251-ben. Zsigmond király egy 1397-es oklevele is említi Poszobát Kelemérrel együtt. 1424-ben a Doby család birtoka volt. 1566-ban a török felgyújtotta a falut. Elemi csapások is gyakran érték, 1879-ben elmosta egy vihar, de újra felépült. A település 1906-ban vette fel a Gömörszőlős nevet, azelőtt Poszobának hívták (szlovák neve Posoba). Egykor Gömör-Kishont vármegyében a tornaljai járáshoz tartozott. A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette, mivel a község nyugati széle országhatár lett, az ezen túli területek Szlovákiához kerültek, többek között a község erdőinek nagy része is. Ettől kezdve a falu Borsod megyéhez és a putnoki, később az ózdi járáshoz tartozott. 1991-től önálló község. Ma Gömörszőlős az egyetlen magyarországi település, ami nevében még őrzi a történelmi Gömör-Kishont vármegye nevét. 1993-ban indult a "Gömörszőlős, a fenntartható falu" elnevezésű program, melynek keretében a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkatársai létrehoztak egy környezetbarát technológiákat, biogazdaságot bemutató oktatóközpontot, illetve olyan projekteket valósítanak meg, amelyekkel a térség erőforrásainak fenntartható hasznosítását, illetve a népi mesterségek, hagyományok továbbélését kívánják elősegíteni. Újra-felépítettek egy 100 éves gépekkel dolgozó kártoló-gyapjúfonó üzemet, ami ma működő múzeumként a gyapjúfeldolgozás folyamatát mutatja be a látogatóknak.