Ismertető szöveg: Fülöpszállás község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérségében. Fülöpszállás a legősibb Kiskun települések egyike, közel 900 éves múltra tekinthet vissza. Első írásos említése II. István király uralkodásának idejéből 1124-re datálható. A kunok betelepülésének időszakában, amikor még mocsarak és nádasok borították ezt a vidéket területileg hozzá tartozott a mai Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunadacs, Jakabszállás, és Fülöpjakab nagy része is. A falut ebben az időben Buzgánszállásnak nevezték. Mai neve IV. László király uralkodása idejéből származik és Fülöp fermói püspökről kapta, aki a tatárjárás után véglegesen letelepedő kunokat érkezett a keresztény hitre téríteni. 1563-tól már rendszeresen megemlítik először a Solti Seniorátusban Filepszállás néven. A XVII. század közepéig Fülöpszállás volt a legnépesebb kun község, amely a többihez hasonlóan 1745-ben megváltotta magát. A Rákóczi szabadságharc idejére azonban a község lakossága szétszóródott még a templomot is felégették. A szabadságharc idején Vak Bottyán is járt a település környékén csapataival. Az egyházi jegyzőkönyv szerint 7 és fél évig volt a falu lakossága szétszóródva, száműzetésben. Egyrészt a szabadságharc miatt, másrészt a rácok támadásai miatt, akik 1703-ban, 1704-ben és végül 1707-ben kirabolták házaikat, elhajtották állataikat. Ezt az állítást a 7 és fél éves menekülést igazolja, hogy az 1713-as nagykőrösi zsinaton Fülöpszállás lelkésze nem volt jelen. Bél Mátyás írása szerint "1713-ban tértek vissza tűzhelyeikhez" a fülöpszállásiak. A XX. század fordulójára lakóinak száma eléri a hatezret és dacára a népesség növekedésnek túlnyomórészt református lakókkal. A mai Fülöpszállás - amelynek területe 9132 hektár - minden infrastrukturális adottsággal rendelkezik. Kiépítették a vezetékes ivóvíz, illetve szennyvízcsatorna hálózatát, és minden belterületi útja aszfalt burkolattal van ellátva. A község református temploma 1740-től 1789-ig épült. A műemléki épület ritkaságnak számító orgonája az 1920-as években készült, és még a mai napig is működik. Az orgona érdekessége, hogy 90%-ban fasípokból épült, ebből a típusból pedig az egyik legrégebbi az országban. A közel 2000 fő befogadására alkalmas templom tornya 50 méter magas és 2007-ben történt nagyobb felújítás rajta. A katolikus Szent Fülöp templom 1933-ban épült, és 2005-ben fejeződött be teljes körű felújítása. A rekonstrukcióhoz SAPARD pályázaton nyert jelentős összeget a helyi plébánia. Vass-Eysen Ervin tervei alapján újult meg az épület, amelynek szinte csak a falai maradtak meg. Kívül és belül is teljesen új arculatot kapott, a beruházás keretében pedig a korábbi haranglábak helyett végre tornya is lett a kis templomnak. Fülöpszállás mezőgazdasági jellegű település. A község területén átfolyik a Duna-völgyi-főcsatorna, illetve a Kígyós öntözőcsatorna, és az ezekbe torkolló kisebb csatornák is kiváló horgászhelyeket kínálnak. Az úgynevezett "Kos-Tök" kígyósi holt víz is közkedvelt hely a horgászok és a pihenésre vágyó kirándulók számára. A település határában találhatóak a Kiskunsági Nemzeti Park területéhez tartozó szikes tavak: a "Kelemen-szék" és a "Fehér-szék", amelyek Európában egyedülálló, gazdag madárvilágnak adnak otthont. A madarakat egy magas kilátóból figyelhetik meg a szakemberek, illetve a turisták.