Ismertető szöveg: Fulókércs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1222-ben említették először Qecy néven egy idevaló ember nevében. 1234-ben Keech, 1243-ban Kech néven írták nevét. 1264-ben az Apc nemzetségbeli Kécsi Detre tartotta elfoglalva. Tőle István ifjú király elvette és [Forrai] Aladár mesternek adta. 1271-ben egy oklevél Szent Jánosról elnevezett egyházát is említette. A kércsiek a fennmaradt oklevelek szerint az 1300-as évek elején megyei megbizottként is szerepeltek. 1312-ben Károly Róbert király a hűtlen Kércsiektől elvette sárosi Tarkő és Veresalma nevű birtokaikat. 1323-ban az egri püspök szabályozta a Kércsi család sárosi telepített birtokainak dézsmafizetését. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 1333-ban 8 garas, 1334-1335-ben 5-5 garas pápai tizedet fizetett. Fulókércs-nek az 1910-es népszámlálás adatai szerint 464 magyar lakosa volt. Ebből 170 római katolikus, 13 görög katolikus, 266 református, 13 izraelita volt. A 20. század elején Fulókércs Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.