Ismertető szöveg: Egyházasrádóc község Vas megyében, a Körmendi kistérségben. A község és egyháza első okleveles említése 1221-ből származik Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. Neve valószínűleg a szláv Radovac személynévből való. Nevének előtagját Árpád kori templomáról kapta, megkülönböztetésül a hasonló nevű Kis- és Pusztarádóc falvaktól. Az előtag templommal rendelkező helyre vonatkozik. 1238-ban Terra nobilium de Raduzt, 1262-ben Radoch, 1422-ben Raduch, 1449-ben Radocz alakban szerepel az írott forrásokban. Köznemesi község volt. 1471-ben Mátyás király a településen birtokot adományozott a Nádasdy családnak. A későbbiekben kiemelkedő földbirtokos család lett Kissároslakban a Rosner család. A reformátusok templomot 1783-86-ban emelték. A református iskolaház és szolgálati lakás a torony nélküli templomtól délre épült meg 1785-ben. 1894-ben mind Sároslak, mind Kisújfalu önálló igazgatású, függetlenül gazdálkodó egység volt külön bíróval és pecsétnyomóval. 1898-ban már körorvosi székhely volt Rádóc. 1905-ben a római katolikus egyházközösség a régi házat lebontotva kéttantermes iskolát épített. Az 1934. augusztus 13-án tartott sároslaki képviselő-testületi ülésen újból szőnyegre került Sároslak egyesítése Rádóccal, mert itt voltak az iskolák, boltok, templomok, posta, körorvos, gyógyszertár, vasútállomás, körjegyzőség, stb. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett Kisújfalu képviselő-testülete is. 1936. szeptember 15-i ülés eredményeként egyhangúlag kimondták Sároslak, Kisújfalu egyesítését Egyházasrádóccal.