Ismertető szöveg: Darvas község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben. Darvas nevét a korabeli okiratok 1396-ban említik először, nevét már ekkor mai alakjában írták. Nevét alapítóinak foglalkozásáról, a Sárréten ismert daruvadászokról kapta 1421-ben a Csáky család család volt a település birtokosa. 1552-ben 8 porta volt a faluban, a török időkben kétszer is elpusztult. 1717-ben települt véglegesen újra, román telepesek is jöttek, a mai napig "román" illetve "magyar" végnek is nevezik a falu két végét. 1631 után részben a Szávó és az Olasz család nyeri el, majd a birtokot többfelé oszlották, a Csiffy, Borbola, Molnár családoké lett. 1732-ben a Baranyai család is részt kapott benne, majd 1848-ban ismét a Csákyaké lett. Az 1800-as évek elején a Molnár, Merza, Pagetti, Csapó család birtoka volt. 1850-ben 951 fő volt a lakosság létszáma, kb. 50%-a román. 1859-ben, egy súlyos tűzvészben a falu kétharmada leégett. Darvashoz tartozott még Nagy-Bozsód, Puszta-Csiff, Pagatt, Csapó, Kocsordos, Szőrfű, Gáltanya és Malomvölgy puszta is. Bozsód-puszta már a Váradi Regestrumban faluként volt feltüntetve. 1552-ben még fennált, ekkor Bozsófy Pál volt földesura. A török időkben azonban elpusztult Darvassal együtt. 1723-ban már pusztaként volt említve, földesura ekkor Baranyi Miklós volt. Csiff puszta egykor szintén egyházas hely volt. 1405-ben birtokosa Csiffy Péter volt.