Ismertető szöveg: Csögle község Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben. A település története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A falu neve Csögle /Csigla/, mely gyepűt, sövényt jelent, és a török nyelvből eredeztethető. A falu első okleveles említése 1275-ből ismert Chygla néven. A megye legnépesebb egytelkes nemesi faluja volt. 1488-ban 52 kúriális család lakta. A község a török háborúk alatt is lakott volt, 1603-ban kilenc nemes fizetett taksát. Csögle a középkortól kezdve a XIX. századig, sőt még azon túl is a nemesi közbirtokosság irányítása alatt állt. Az 1715-ös az 1828-as összeírás a falut tiszta nemesi falunak mondta. Kimondottan agrár falu volt, gabonatermelés és gyümölcstermesztés volt a fő foglalatossága. 1945. január 1-jén kisközség volt, körjegyzőségi székhellyel. 1951 októbere és 1966. január 31. között a faluban önálló tanács és hivatali szervezet működött. 1966. február 1-jétől Csögle székhellyel Csögle és Kiscsősz községek közös tanácsot hoztak létre, melyhez később kapcsolták Adorjánháza, Kispirit és Nagypirit községeket is. A falu nemessége aránylag kis területen gazdálkodott, mégis minden módon törekedett megtartani nemességük hírét és becsületét. Minden háborúban voltak köztük bátor és harcos, az országot fegyveresen szolgáló férfiak. A falu régi oklevelei, melyekben a régi kiváltságokat nyerték, az idők során elvesztek vagy megsemmisültek. A község nemességét és birtokjogát bizonyító diplomák közül első Bertalan veszprémi püspök 1227-ben kelt levele, a második a csornai konvent 1470-ből datált oklevele volt.