Ismertető szöveg: Beregi keresztszemes hímzés. Sukta Bertalanné, beregdaróci népi iparművész remeke ez a függöny. Méltán nyerte már meg a 2. országos pályázatot. Ez a szépség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jóvoltából a Magyar Kézműves Remek Díj kiállításán tekinthető meg a Mezőgazdasági Múzeumban.
A hímzés nagyon korán hozzátartozott a leányneveléshez. A főúri kastélyokban fontos szempont volt, hogy a "vendéglányokat" (más főúri családok leányait) a ház úrnője képes-e magas színvonalon megtanítani kézimunkázni. Mária Terézia már 1762-ben rendelettel kötelezte az egyházi iskolákat az árvaházakban a kézimunka oktatásra. A népiskolákban 1868-től vezették be a kézimunka-oktatást. A hímzés gyorsan "nemzetközivé" vált: a szövőipar fejlesztésére királyaink már a XII. századtól külföldi mestereket hívtak az országba. Az igazi fellendülés Mátyás király korában volt, amikor olasz szövőmesterek érkeztek a királyi udvarba. A hímvarró mesterség is hamar önálló mesterséggé vált, céhekbe tömörültek, s a kötelező vándorlás lehetővé tette számukra idegen országok mestermunkáinak megismerését. A török hódoltság nyomán került be sok keleti minta kézműiparunkba, ennek nyomán indult virágzásnak egy sajátosan magyar hímzésforma, az úrihímzés.
|