Képaláírás: Tabáni reform. templom

Ismertető szöveg: Külváros

Az 1905-ben felszentelt tabáni református templom Borsos József alkotása.

Tabáni református templom

Tabánban a város lakosságának és benne a reformátusok lélekszámának gyarapodásával új egyházi körzet kialakítása vált szükségessé. A református egyháztanács 1897-ben határozta el az újvárosi és a tabáni egyházi körzet kialakítását, továbbá ezzel összefüggésben templom építését is.

A tabáni templom építésének fedezetét az egyházi adó növelésével kívánta az egyház vezetősége biztosítani. Ezt a tervet azonban a presbitérium nem hagyta jóvá. Így a templom építésének ügye 1902-ig lekerült napirendről, amíg az építkezés teljes költségének közel egyharmadát (22 694 korona) össze nem gyűjtötték a hívek. A következő évben az egyház megvásárolta a telket, és 1903. november 21-én a Borsos József tervezte épület alapjait Kovács József és Hézső István helybeli vállalkozók lerakták. A következő év november 30-án a rabitz bolthajtás leszakadt. Ennek újraépítése és a belső berendezés elkészülte után a templomot 1905. december 10-én szentelték föl.

A kelet-nyugati tengelyű templom a kor általánosan elterjedt eklektikus stílusában épült, félkörívvel záródó iker és egyes ablakokkal, cseréppel fedett pillérekkel, geometrikus tégla ornamentikával. Téglasisakos tornya 44 m magas. A kereszthajós épület belseje 20x24 m kiterjedésű; 850 ülőhellyel. A templomnak a nyolcszög három oldalával záródó keleti végében van a szószék.

A torony felőli nyugati karzaton kapott helyet a Barakovits János által 1937-ben készített két manuálos, 20 változatos orgona. A harangokat (714 és 110 kg) Walser Ferenc budapesti mester öntötte 1925-ben.

A templomkertben nyert elhelyezést Szőnyi Benjámin lelkész és egyházi író Szőnyi Endre által készített kőszobra 1984-ben. Négy, az elhunyt lelkészek emlékét megörökítő kopjafa szintén a templomkertben található. Losonczy Endre és Nagygyörgy Sándor kopjafáit - melyek jelzése LE és NS - Meszlényi János, a Márton Árpád és dr. Bálint István kopjafáit - melyek jelzése MA és dr. BI - Bóka István faragta. Ugyancsak a templomkertben állították posztamensre a II. világháborúban a toronysisakról lelőtt és Fekete János szobrászművész által restaurált rézkakast. Ugyancsak Fekete János alkotása a templom csillárja és a belső bejárati ajtó fölötti bárányos domborítás.