Képaláírás: Horovitz-szálloda.

Ismertető szöveg: Mezőcsát az Alföld északi peremvidékén, a Borsodi Mezőség közepén fekszik. A régészeti ásatások több őskori település maradványát is feltárták. Összesen hét településréteget találtak, a legnagyobb a rézkori telep. A település régi magyar község, neve a Csát személynévből eredeztethető. Első írásos említése a XIII. századból való, amikor Chaath, Caat és Chath formában írták. Egykor a honfoglaló kabar törzsből származó Örsúr vagy valamelyik rokona tulajdonában volt. A birtokosok száma öröklés, adományozás vagy vásárlás miatt sűrűn változott. Fontos szerepet játszott a település életében a Tornallyay család, majd a XVII. századtól az erdélyi fejedelmek. Csát már a XIV. században jelentős település volt, a környék központja. A török idők azonban nem kímélték, a község kénytelen volt behódolni. A török pusztítás után újjáépült a település, és gyors fejlődésnek indult. I. Lipót 1698-ban két vásártartási jogot is adott a csátiaknak. A XVIII. század végén alakult ki a népi fazekasság. A híres mezőcsáti fazekasok négy edényformát gyártottak: Miska-kancsókat, butykosokat, tálakat és tányérokat. A kerámiák jellemző motívumai a fürtös virágok, tulipánok, levelek és a csőrében virágot tartó madár. A fő színek a fehér, citromsárga, narancssárga, zöld, sötétbarna és téglavörös. A fazekasmesterek munkáikat dátumozták és "aláírták", sőt a butykosok oldalára tréfás ajánlásokat is írtak. Érdemes felkeresni a XIX. század közepén épült Dobozy-kastélyt.

Borsod vm.