Ismertető szöveg: Vasutak sűrűn szeldelik mind a mai Magyarország, mind a természettől kijelölt Kárpát-medence egész területét. A fővonalak természetszerűleg egyetlen központ, Budapest felé tartanak. Sugaras rendjüket csak néhány külső, összekötő fővonal bontja meg. A háborús menetrend alapján összeállított vasútrajzban elhalványodott néhány olyan fontos vonal, amely vagy a szomszéd külföld közlekedési viszonyai, vagy az újabb határok kedvezőtlen meghúzása következtében jelentőségét és forgalmát vesztette. Ilyen pl. a régi fiumei vonal és az, amelyik Kolozsváron keresztül Tövis és Brassó felé vitt. Új vágányokon halad a leghosszabb magyar fővonal vonata, amióta Szeretfalva és Déda között megnyílt Budapest közvetlen vasúti összeköttetése a Székelyfölddel.

Hajózás - ez alatt csupán a menetrendszerű személyszállítást értve - a Dunán, a Tiszán, a Balatonon és újabban a Körösön folyik. A külföldi összeköttetések a háborús viszonyok közepette szünetelnek. Ezért a dunai személyhajók csak a csallóközi Révkörtvélyes és Újvidék között járnak, 1943. augusztus 15-én nyílt meg a személyszállító hajózás a Hármas és Kettős Körösön, Csongrád és Békés között.

Határok: 1943. IX. 1.