|
Képaláírás: A mezei zsálya 30-80 centiméter magas, évelő növény. Szőrös, felálló szára üreges, felső részén elágazó. A levelek szíves vállból induló hosszúkás tojásdadok, ráncosak, egyenlőtlenül vagy kétszer csipkés, fűrészes szélűek, épek vagy gyengén karéjosak, 8-12 centiméter hosszúak, túlnyomó részük tőállású. Virágai sötétkékek vagy ibolyakékek, ritkán rózsaszínűek vagy teljesen fehérek, 6 virágú álörvökben állnak. A párta csöve 1,5-2,5 centiméter hosszú, a felső ajak feltűnő, sarló alakú. A csésze 1 centiméternél rövidebb, egyenlőtlenül fogazott, a felső ajka csaknem ép szélű. A murvalevelek a csészénél jóval rövidebbek, zöld színűek. A virágzat rövid bozontos és többé-kevésbé mirigyszőrös, ezért kissé ragadós. Megporzása szokatlan módon történik. A nektárt kereső rovarok bebújva a virágok torkába, akaratlanul is megmozdítják a porzószálak alját, amitől a felső ajakban lévő porzó lecsapódik, a rajta lévő virágpor pedig a rovarok hátára hullik.
Ismertető szöveg: Latin neve: Salvia pratensis. Mint ahogy neve is utal rá főleg tisztásokon, töltéseken rézsűk mentén találkozhatunk vele.Akár a fél méteres magasságot is elérheti. Szára szögletes, apró szürke szőrökkel borított. Karógyökere mélyen hatol a talajba. Tőleveleinek széle durva és szabálytalan, a száron található nyeles levelek általában mindkét oldalon szőrösek. Virágzata több egymás felett elhelyezkedő 4-8 virágból álló örvökből álló fürt. A beporzást rovarok (főként dongók) végzik.
(juhaszj)
|
