A direktory hiányzik!
Normál kép: | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Képaláírás: Gánt, felhagyott bauxitbánya, azaz Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum. Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése igazi marsbéli táj a Vértes hegységben, Gánt határában. Az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park kihagyhatatlan látnivaló. Informatív tanösvény kalauzolja végig a területen a látogatókat. A gánti szabadtéri geológiai múzeum fantasztikus hely, geológiában teljesen járatlan látogatók számára is maradandó élmény a hullámzó vörös lankákon sétálgatni, a számtalan, izgalmas fotótémában bővelkedő hatalmas katlanban kalandozni.
A bánya története: Gánton 1920-ban bukkantak a jelentős karsztbauxittelepre. A külszíni bányát 1926-ban nyitották meg. Az 1930-as években a világ egyik legismertebb bauxitbányája volt, de mára kimerült. A II. világháború idején teljes kapacitását Németország foglalta le hadiipara számára. A bánya csúcstermelése 1953-ban, 600 000 tonna volt. Egymás után nyitották meg a különböző külszíni fejtéseket, öt helyen is bányásztak bauxitot Gánt határában. Az 1980-as évekre a telepek kimerültek, 1987-ben pedig meg is szűnt a kitermelés. Azóta a Vértes oldalában lévő hatalmas, felszakított sebeknek tűnő fejtéseket rekultiválták, több-kevesebb sikerrel visszaadták őket a természetnek. A jelenleg látogatható, a 80-as években nyitott külszíni fejtés kivételével, ahol létrehozták a páratlan szabadtéri geológiai múzeumot. Ismertető szöveg: Balás Jenő bányamérnök, 1920-ban a Vértes hegységben szén és mangán után kutatott és erdélyi tapasztalatai alapján Gánt közelében a hosszúharasztosi részen azonosította a bauxitot, mely gyenge minőségű volt, mivel a medence peremén helyezkedett el. |
Kapcsolódó dokumentum: stuksza: Irány a Mars! (1) |