Képaláírás: Példák Kun Mihály "Hogyan szedjünk?" cimü cikksorozatának harmadik közleményéhez.
A Magyar Grafika Melléklete.

Ismertető szöveg: "A cégkártya az üzleti világ nélkülözhetetlen nyomtatványai közé tartozik. Ezen közli velünk a kereskedő és iparos nevét, cimét, telefonszám át és esetleg felsorolja azokat a cikkeket, melyeket készít, gyárt, elad. Érthető tehát megrendelőink kívánsága, ha üzleti kártyájuk rendelését "valami rendkívüli izléses", "csinos kivitelű", "feltűnő", "elegáns" stb. óhajtásokkal kisérve adják fel.
Cégkártya szedésénél is a helyesen alkalmazott hangsúly a fontos. Itt is, mint a levélfejeknél, a hangsúly elsősorban a név és lakhelyre esik, mely lehet egyenértékü , de lehet lefokozott is, másodsorban a telefonszámra, mely ismét lehet egyenértékű a lakhellyel, de esése is lehet. Szabályos soreséssel lentebb foglalkozunk. Az esetleges többi szöveggel, mint valami mütyürkével, a rendelkezésünkre álló tért dekoráljuk, illetve szedéstestünk foltját a papíralakunkhoz viszonyítva egyengetjük.
Nincs nyomtatvány, melynél oly bő alkalma volna szaktársainknak az arányérzékük fejlesztésére, mint a cégkártya. Ha nem vagyunk tisztában a helyes aránnyal, bizony furcsa formátumok kerülnek ki ollónk alól. Pedig valamilyen viszonynak okvetlen kell lenni a szélesség és magasság közt, mert csakis helyes arányú papiroson lehet jó munkát produkálni.
A 14., 15. és 16. példák ellenőrző célt szolgálnak annak a megállapítására, hogy a 11. példánk szerint nyert szedésfoltunk megfelel-e akkor, ha azt nem szerkesztéssel, hanem csak az arányszám ok alkalmazásával keressük meg. Mind a három példát 160 négyzetre osztottuk. Az arányszám ok szerint a következőképp oszlik ez meg: papirnagyság 160, ebből margóra 99, teljes szedésfoltra (slágerrel együtt) 61, kevésbbé fontos szövegre 38, "sláger", illetve hangsúlyra 23 négyzet esik, mert 23 + 38= 61, 38+ 61=99, 61+ 99=160. Ebből láthatjuk, hogy akár szerkesztés utján keressük meg a papir és szedésfolt közötti viszonyt, illetve a lényegtelen és hangsúlyozott szöveg közötti arányt.
Cégkártyáknál különösen fontos a térbeállitás ismerete, annál is inkább, mert még a gyenge szedésmunka is mutat valamit, ha a helyét a papirsikon "eltaláltuk". Megszokottá vált a középre helyezés, ami azonban helytelen, mert a szemünk csalódása következtében leesettnek látjuk azt (21. példa). Végig tekintve a 17., 18., 19., 20., 21. és 22. példáinkon, azonnal szem beszökik a 20. példa, m int olyan, melynek elhelyezése kellemesen hat ránk. Ha pedig ennek okát kutatjuk, akkor azt észleljük, hogy itt is az arányos osztás teóriája váltja ki belőlünk a kellemes érzést. Alsó és felső m argót együttesen nyolc részre osztjuk, ebből három rész a felső margóra, öt rész pedig az alsó margóra esik. Ez a beállítás a haránt alakoknál is fennáll. 22. példánk is jó hatással van ránk, pedig ezt szándékosan helyeztük el "alul". Azonban ha figyelmesebben vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy ez a helyes beállítású 20. példánk fordítottja. Ily térbehelyezés cégkártyáknál minden helyessége mellett is kerülendő, ha felül nincs valami szedésünkből kilengő mütyürke vagy monogramm alkalmazva. Körleveleknél, vagy oly nyomtatványoknál, ahova fejet teszünk, a fenti beállítás célszerű.
A bal felső sarokba való állítást is helytelenül végzik a gyakorlatban. Itt a felső és baloldali margót rendesen egyenlővé teszik. (23. példa.) Ez pedig csak akkor volna helyénvaló, ha pontosan négyzetalaku papirosra, szintén négyzetalaku szedéstestet óhajtanánk elhelyezni. Ellenben oly alakú papiroson, melynek szélessége nem egyezik a magassággal, logikus az, ha az oldalmargó sem egyezik a felsővel, hanem a felső m argó viszonya a papíros magasságával, az oldalmargó viszonya pedig a papir szélességével egyezzen. 24. ábránk margó aránya már javítva van, míg a 25. példánk a helyes. Ugyanez áll akkor is, ha formátumunkat nem haránt, hanem álló alakban óhajtjuk használni.
Abban az esetben is, ha a rendelkezésünkre álló szöveg kevés volta nem adja meg azt az ideális foltot, mely kívánatos volna, a 20. példa szerinti térbeállitás a helyénvaló. (26. ábra.)
A 27. példa mintájára készült szedésfoltjainkat úgy helyezhetjük el, hogy az abból kilengő léniát, mütyürkét vagy sort, ha az rendes helyen van alkalmazva szedésünkben, a "papirsik metszéspontjával" egy vonalba állítjuk.
Rossz alakú papiroson jó hatást érhetünk el, ha a szedéstestünk metszetpontját a papiros metszetpontjába állitjuk. (28. példa.) Apró mütyürkék látszólagos ötletszerű elszórását csak gondos tanulmányozás utján szabad végezni. (29. ábra.) Speciális sorelhelyezéseknél is az arányos osztás elve szerint járunk el. (29-30. példa.) "
(Forrás: Magyar Grafika, 1921. január)