Ismertető szöveg: 1968. FESTMÉNYEK (IV.)
Spanyol festők művei a Szépművészeti Múzeumból.
20-as ívekben nyomva.
Mélyny. 12 1/2 F. fog.
Névérték: 40 f
Á 1968. máj. 30-1969. jún. 30.
PM 813 878 fog. 4 619
2452 2409 40 f F. Goya (1746-1828):
Leány korsóval 15,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Francisco José de Goya y Lucientes spanyol festő. Apja aranyozómester
volt Zaragozában, ahol
tanulmányait is kezdte 13 éves
korában. Később - 1763-tól - Madridban
sógora műtermében
dolgozott. Itáliai utazása után
templomi freskókat festett, majd a
Santa Barbara szőnyegszövőgyár
részére faliszőnyegterveket készített.
Ilyen volt pl. A sárkánykergetők, Az edényárus stb. Eleinte az itáliai és a
barokk festészet iránt volt fogékony, a szerelmi jelenetek, zsánerképek, a nép
életét bemutató képek vonzották. 1786-ban már a király festője. A királyi udvar
nagyjainak, feleségeiknek és gyermekeiknek képmását puritán eszközökkel, de
lélektani érzékenységgel festette meg. Csaknem szatirikus képmásokat is festett a család tagjairól, mindenekelőtt Mária Lujza
spanyol királynéról, vagy mesteri
csoportképet IV. Károly családjáról stb. A
Bermudezné portréja a színhasználat új
értelmezésével tűnt ki. 1792-ben súlyos
betegség fosztotta meg a hallásától, így
eltávolodott a közélettől és magányban,
szenvedések közepette kegyetlenül kellett
megtapasztalnia a társadalom ostoba képmutatását. Ezt követően készítette az
aquatinta technikával 83 lapból álló első grafikai aprólékos finomságú sorozatát, a
Caprichost lemezeit 1793-99 között. Ezeken drámai feszültséggel vagy szatirikus
keserűséggel ábrázolta látomását az örök emberi nyomorúságról. Ugyanekkor
festette híres Ruhás Maya illetve Meztelen Maya című képeit, amelyek festési
stílusuk szabadságával Manet előképeinek tekinthetők. Abban az időszakban
készítette a San Antonio de la Florida-templom kupolafreskóját Madridban és
hihetetlen éleslátásról tanúskodó portréit. Az 1808-as spanyol függetlenségi
háborúval művészetének új korszaka kezdődött. Az 1808. május 3. című képe volt
az első drámai kompozíciója. Ezt követte A háború borzalma című rézkarc-sorozat,
mellyel leleplezte az erőszakot és elnyomást. 1814-től betegen, visszavonultan élt.
Szorongásaiból vallási témájú művek és házának falfestményei, A süket háza című
művei születtek, melyek komor látomásokkal terhelt expresszív művek. De ezek
mellett hétköznapi témájú műveket is alkotott, mint pl. a Köszörűs vagy a Leány
korsóval. 1824-ben Spanyolországból Franciaországba, - Párizsba, majd Bordeauxba
- távozott nyugalmat keresve az önkény elől. (Larousse 1991.1k.1D15 o.,
MNL.8k.728 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|