Képaláírás: Az Erzsébet-szobor pályatervei. - Stróbl Alajos és Gerster Kálmán pályaterve.
Részlet a vároldalból.

Ismertető szöveg: STRÓBL Alajosé a második kitüntetett mű. Gerster Kálmán építész vele együtt szintén a hegyoldal beépítését tervezi, több szobrászati díszítéssel, mint Zaláék. Itt azonban maga a királyné szobra nem egyenesen az alagút fölött állna, mert a terv a siklót megmaradónak gondolván, a tulajdonképeni emléket arrább helyezi. A sikló felső nyilasa és az alagút torkolata fölötti helyet szemelte ki Stróbl oda fent a várban, alól pedig építési részekkel hat szemre akképen, hogy megnyugtasson, a miért a szobor nem az alagút fölött állna, hanem lejebb. Stróbl a várfokon a királyi palota és a miniszterelnöki új palota közé oszlopos kupolát tervez, az alá a királyné álló alakját, a kit egy olajágat kináló géniusz készül onnan levezetni a nemzethez. A királyné azt a mozdulatot teszi, hogy leszáll a nép közé. E gondolat egyszersmind magyarázza a hegyoldal nagy lépcsős építkezését. A két alak márvány volna. Egyáltalában faragott munkával készülne az egész monumentum. Csak a kupola külseje lenne bronz. Már a belső homorodásában, a mennyezeten színes mozaik Erzsébet királyné apotheozisát hirdetné. A szobormű talapzatát és a hozzá vivő lépcső oldalait körűlvennék (tiz méteres magasságban) a tiroli márványból vésett domború képek, mind a királyné életét tüntetvén föl. Elől a koronázás 1867-ben a Mátyás-templomban, aztán a mint a királyné Szent István palástját javítja családi kör Gödöllőn az egész királyi család tagjaival egy másik faragott képen gödöllői szarvasvadászat, és egy magyar család, melynek a királyné alamizsnát osztogat Deák koporsójára koszorút tesz. Ott lenne a görögországi achillejoni kastély, a királyné magánya. A szobrászat beszélne itt a rendelkezésére álló eszközökkel. A folytatás volna a hegyoldalon alávezető lépcsőzet, melynél a főrész az építésnek jutna. Ennek közepét egy szobrászati mű tenné változatossá, a fülkében elhelyezett gyászoló Hungária. Az alapzaton alól vizmedencze nyílik, melybe zuhatag omlik. A medencze szélét fölkapaszkodó vizi lovak foglalják el, s ez látványosságul szolgálna a Lánczhid-térről nézve. A művész még az alagút párkányzatát is igénybe akarja venni. Ide tervezi egyik oldalra János vitézt, a mint a sárkányon megérkezik az operencziás tengerről a másikra a bikával birkózó Toldi Miklóst A tervezetnek domborművei közül a koronázás, és az ezredévi országgyűlés fogadása a királyi lakban így vázlatosan is művészi biztossággal készült dolgok.
(Forrás: vasárnapi Ujság, 1902. február 23.)