Ismertető szöveg: 1997. BOLDOG HEDVIG SZENTTÉ AVATÁSA
Nagy Lajos király lányának szentté avatása alkalmából.
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc (keret), Prokop P. (1919-2004) festménye
Á 1997. jún. 6.-1998. dec. 31.
P 250 000 fog.
4413 4461 90 Ft Szt. Hedvig (1373-1399) 300,- 150,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Szent Hedvig lengyel királynő, ur. 1384-1399. Nagy Lajos magyar király és Erzsébet harmadik leánya. Atyja 1378 júniusában Lipót osztrák herceg fiának, Vilmosnak jegyezte el Hedviget. A házasság 1386-ban valósult volna meg 1385-ban apja Erzsébetet jelölte a magyar trónra. Erzsébet királyné - anyja - Hedviget és Vilmost ajánlotta a lengyeleknek uralkodóul. A lengyelek azonban maguk akartak királynéjuknak férjet választani. Erzsébet 1385-ben elküldte leányát Krakkóba, ahol a lengyelek nagy örömmel fogadták és 1385. október 15-én meg is koronázták. A lengyel rendek kívánságára Jagelló litván fejedelem lett a vőlegény, aki 1386. február 15-én felvette a kereszténységet és az Ulászló vagy Wladyslaw nevet, és három napra rá, megtartotta menyegzőjét Hedviggel. 1397-ben Hedvig Prágában kollégiumot alapított litván teológusoknak, és az ő közbenjárására IX. Bonifác pápa (1389-1404) 1399.január 11-én engedélyezte a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását. Gyakran látogatta a kórházakat és ápolta a betegeket. A lengyelek - halála után - "boldog" előnévvel tisztelték meg Hedviget, és boldoggá avatását már a XV. század elejétől szorgalmazták. Mint a Jagelló-család ősanyját. II. János Pál pápa 1997. június 8-án Krakkóban avatta szentté. (Révai N1.9k.653 o., MNL.9k.322 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)