Normál kép: aprovad_0711a.jpg | Méret: x | Színmélység: | Felbontás: ismeretlen |
Képaláírás: A lövés művészete Ismertető szöveg: "Minden leírásnál világosabban mutatják a mellékelt ábrák (59-62. ábra) a puskás testtartását menet közben, lövésre kész állásban és a célozásban. Az első feltétel, hogy célozás alkalmával a puskás testtartása ne legyen erőltetett, a testnek egyetlen izma se feszüljön meg görcsösen, mert csak akkor kezelheti a vadász puskáját szabadon és követheti vele a vad mozgását, ha az egész test tevékenysége összhangzatban van. A jobbkéz az agy nyakát fogja át, a balkéz pedig - a rajzok szerint - az előagy végénél a csöveket. Ez utóbbira vonatkozólag eltérők a nézetek s szerző célszerűbbnek tartja, ha a balkéz közvetlen a kengyel előtt fogja az előagyat, mint ez a 62. ábrán látható. A balkarnak nyújtott tartása, mint az az 59-61-ik ábrában fel van tüntetve, a hosszú, nehéz katonafegyvereknél egészen helyén van, mert itt a cső végének ingadozását' csak úgy ellensúlyozhatni, ha a puska a súlypontjában alá van támasztva, de a könnyű s aránylag rövid vadászpuskáknál ez az érv elesik és a puska - a szerző szerint - jobban irányítható, ha a jobb és a balkéz közel vannak egymáshoz, mintha a balkéz ki van nyújtva. Ennek a tartásnak azon gyakorlati haszna is megvan, hogy ha a puska szétrepedne, a balkéz jobban van biztosítva; míg az 59-61. ábrákon feltüntetett fogással tíz eset közül kilencben a cső szintén magával szakítaná." |
Kapcsolódó dokumentumok: Carl Emil Diezel : Az apróvad vadászata A lövés művészete: A puskás lövéshez kész állásban |