Képaláírás: Heinrich Gusztáv

Ismertető szöveg: "Heinrich Gusztávban a tudós és tanférfiú együttesen fejlődött. Ép oly kedvvel, kitartással és tehetséggel foglalkozott a német és magyar irodalomnak főleg oly kérdéseivel, a melyeknek földerítése alapos világirodalmi jártasságot és búvárlatot kivan, mint a mily élénk figyelemmel és fáradhatatlan érdeklődéssel kisérte a hazai és külföldi iskolaügyi mozgalmakat, melyeket folyton behatóan ismertetett és önálló kritikával birált." (Forrás: Vasárnapi Ujság 43. évf. 27. sz. (1896. julius 5.)

Az 1860-as évektől haláláig dolgozott. Sokoldalú és nagy kiterjedésű irodalmi munkásságot fejtett ki a német és magyar irodalomtörténet terén. A modern filológia módszerét 1873-tól kezdve ő honosította meg a magyar irodalomtudományban. Racionalista volt, pozitivista szellemét reális filológiai szempontok vezették. A német nyelv és irodalom egyetemi tanszékén sok értékes dolgot ültetett át a németországi szaktudományból a magyar tudományos világba, a német irodalomnak a magyarra tett hatását rendszeresen vizsgálta. Mint német mesterei, V. Scherer és F. Zarncke, ő is a pozitív részletmunka híve volt; tényeket követelt, ezekből vonta le következtetéseit. A csak stílusművészetre törekvő filozofálást nem sokra becsülte, az esztétizálókat kigúnyolta, mert csak a szövegekben való oknyomozó elmélyedéssel látta biztosítottnak a tudományos módszert. (Forrás: Wikipédia)