Ismertető szöveg: 1999. IDŐSEK NEMZETKÖZI ÉVE
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 1/2:13 1/4 F. fog.
T.: Szőnyei György (keret)
Á 1999. febr. 11.-2001. dec. 31.
P 200 000 fog.
4473 4521 32 Ft Szervátiusz Jenő (1903-1983):
Önarckép 150,- 100,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Szervátiusz Jenő romániai magyar szobrász. Kerékgyártó mesterséget tanult
eredetileg. 1924-ben készült első szobra, a Judit és Holofernesz.
1925-ben ösztöndíjasként Vágó
Gábor szobrász kolozsvári műtermében
dolgozott. Még ugyanabban az évben a
párizsi iparművészeti iskola esti
kurzusaira járt, majd 1927-29-ben
Kolozsvárott a Szépművészeti Iskolán
tanult. Első tárlatát 1933-ban rendezte
Kolozsvárott. Szolnay Sándorral közösen ugyanott művészeti
szabadiskolát vezetett 1933-34-ben. 1934-től - néhány évig - a nagybányai
művésztelepen dolgozott. A II. világháborúban
katona volt, az angol hadifogságból 1946-ban tért haza. Tanított a csíksomlyói
népfőiskolán, a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán 1949-65 között. A budapesti
Bartók Archívumban található a jávorból faragott Cantata Profana című domborműve.
Fa-, kő- és márványszobrokat készített. Alakjai az erdélyi magyarság sorsáról,
hitvilágáról vallanak. Legtöbb alkotását a fatörzs eredeti alakját megtartva,
reliefszerűen faragta, drámai hatásukat még festéssel növelve. Néhány munkáját
fiával - Szervátiusz Tiborral - készítette, mint pl. a Tamási Áron emlékművet.
Művészetére jellemző a konstruktív módszer és a népi expresszív szemlélet: a halk
szavú szobrászi líra és a kemény drámaiság végletei. Főbb művei: Első szerelem,
Madonna, Leányka, Maros és Olt stb. Számos belföldi és külföldi kiállításon vett részt,
és 15 ország múzeumai és gyűjtői őrzik műveit. (Műv.L.1968AkA39 o., Új
Magy.L.Kieg.1981.575 o., MNL.16k.711 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|