Képaláírás: A kiállítás látképe a keleti pavillon minaretjéről tekintve

Ismertető szöveg: "Egészen más, szinte meseszerű az a kép, melyet a kiállítás nyújt, ha nem sajnáljuk a fáradtságot s felmegyünk a keleti pavillon karcsú minaretjére. Tekintetünk először is a messzeségbe kalandozik. Ezüst szalagként vonul a Duna a budai hegyek aljában. Kékes szürkeségben vész el a lapos tetejűnek mutatkozó Svábhegy tölgyesei között itt-ott fehérlik ki egy-egy nyári laknak verőfényes falazata. A budai várhegy az előtérben, mint egy kis törpe, hátán tartja az ide látszó épületek hosszú sorozatát a királyi várlak nagy méreteivel, a Mátyás- templom színes tetőjével tisztán kivehető. Mint nyája felett őrködő juhász, hasal a czitadella a Gellérthegyen s fülelni látszik a mélyben elterülő főváros nyüzsgő életére. A Csepelsziget egy-két helysége, bádogos tornyával átmenetet képez a pesti oldal rónaságához. Egész közelben terül el az uj lóversenytér, közepén a vizgyüjtővel. Közvetlen szomszédságban a százház-csoportozat, mellette a főváros egyik legszebb ékessége, az uj központi pályaház." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 30. sz. július 26.)