Képaláírás: Deák albumból

Ismertető szöveg: "A Deák-albumot egy koszorú rajza nyitja meg, melynek alulról fölfelé futó körivei fent némi hézagot hagynak, s onnét fénysugarak lövellnek minden irányba : be a koszorú körterébe is, hol az 1876. évi III. törvényczikk szöveget , mely Deák Ferencz emlékét foglalja magában, a dicsfény sugarai szintén elárasztják. Á babérkoszorú és a dicsfény a jelképes művészetnek legközvetlenebbül szóló s legátalánosabb eszközei, de ez egyszerű semmiségben is megvan Zichy elegancziája. A királyné Deák ravatalánál, a mint a koszorút elhelyezi: ez a második rajza Zichynek, melyen a ravatal, a koszorúk és a gyertyák diszesen vannak készítve s művészileg vannak csoportosítva, de a királynét szintén jelképesen árulja el a kép : a magyar koronát elfedő gyász-fátyolból vont mennyezet fölött áll a királyi palota, mintegy a gyengébbek számára is tudtul adván, hogy a királyi várlakból szállt alá, s a korona gyászát jelenti ki a fejedelmi hölgy a nagy halott ravatalánál." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 50. sz. deczember 10.)

Az országgyűlés kívánsága az lett volna, hogy Deák, mint a régi nádorok, segédkezzék a koronázás ünnepélyes aktusánál, de Deák ezt is visszautasította, mint minden más jutalmat és kitüntetést. Neki egy kézszorításnál többet még királya sem adhatott. Jutalmát hazája jövőjének és békéjének biztosításában, a király és nemzet közti bizalom helyreállításában nyerte el. E tudat szolgáltatott neki kárpótlást erősen megrendült népszerűségéért. Mert kétségtelenül a magyarság igen jelentékeny része a nemzet jogairól való lemondásnak tekintette a kiegyezést és bár személyes jelleméhez a legkisebb gyanú sem fért, jogfeladással vádolta őt. (Forrás:wikipedia)