Képaláírás: Hertelendi Gábor

Ismertető szöveg: "A következő 1800. évi aug. 24-én Hertelendi érdemei méltatásául ezredesnek neveztetett ki, és pedig az újonnan állított Nádor huszár-ezredhez , mely a jász-kunok és hajdu-városok gyönyörű magyar fiaiból alakult. Ezen ezred élén, melyre élte végéig büszke volt, Rohan herczeg tábornok dandárába beosztva, vett részt Hertelendi az 1805. évi franczia hadjáratban is, valamint Ferdinánd főhercegnek Ulintól Csehországba vonulásánál, és harczolt Austerlitznél is. 1808. jan. 22-én tábornok és a tiszán innen felkelő nemes sereg dandárnoka lett, mig utóbb a bécsi békekötés után Galicziába rendeltetett. Végre 1814-ben - mint altábornagy nyugalomba helyeztetve, Gyöngyöst választá lakásául, hol 1826. jul. 26-án meghalt és eltemettetett." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1870. 17. évf. 8. sz. február 20.)

Hertelendy Gábor huszárezredes harcolt Austerlitznél is. Majd 1808. január 22-én Ferdinánd főherceg dandártábornokká nevezi ki, és a Tiszán innen felkelő nemesi hadsereg vezetésével bízza meg. Mivel még nem volt arcképe, 1808-ban a főherceg, nádor kívánságára rajzoltatta le magát. A kívánság alapján, egyik másolat hátuljára leírta élete történetét. Ez a rajz és élettörténet szolgált alapjául az 1870. február 20-i Vasárnapi Újság 17. évfolyamának 8. számában élettörténete megemlékezésére, halálának 50. évfordulója alkalmából. A Bécsi béke után Galíciában szolgált. 1814-ben megsebesült, egy régi sebesülése is kiújult. Nyugalomba vonulását kezdeményezték altábornagyi rangban. Gyöngyöst választotta nyugalomba vonulásának helyéül, huszárezrede állomáshelyét. (Forrás:wikipedia)