Képaláírás: Rottenbiller Lipót

Ismertető szöveg: "1831-ben ugyanis , midőn a kholera dühöngött Pesten, több izben fenyegető néplázongás tört ki, s a felzúdult néptömeg lecsillapítására egyszer katonaság is küldetvén ki a vámsorompókhoz, a visszatérő csapatokat a város utczáin a népség állítólag kövek dobálásával fogadta. Erre a katonaság parancsnoka a tömeg közé lövetett, a vak töltés közé azonban egy golyó is vetődött, s ez véletlenül épen a szénatéren levő Rottenbiller-ház előtt békés nézőkint álldogáló Rottenbiller Józsefet halálosan találta." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 43. sz.)

1848. március 15-én Vasvári Pállal és Jókai Mórral együtt lelkesítő beszédet tartott a tömegnek, ő írta alá elsőnek a nép által a tanács elé terjesztett tizenkét pontot. Még ugyanezen a napon megválasztották a Közcsendi Bizottmány elnökéül. 1848. június 13-án kinevezték Pest városának főpolgármesterévé. 1849-ben, az abszolutizmus idején elmozdították állásából, a szabadságharc leverését követően három hónapig tartották fogva Újépületben, majd újabb három havi számüzetést kellett Grazban töltenie. 1850 januárjában engedték haza, amikor a császári és királyi haditörvényszék megállapította, hogy Rottenbiller ellen nincs joga bűnvádi eljárást indítani. Ezután visszavonultan élt kőbányai birtokán, ahol nemzetgazdaságtan és francia nyelv tanulásával foglalatoskodott. 1861-ben ismét főpolgármesterré választották, néhány hónap múlva azonban megint meg kellett válnia állásától, melyet csak 1865 szeptemberében foglalt el újra. 1864-ben megalapította az Iparbankot és a Takarékpénztárt. Ő kezdte a főváros területének feltöltését és a város vízművének kiépítését. Az 1867. évi tisztújításon már nem indult, visszalépett a közszolgálatból. 1868-ban agyvérzést kapott, ami ágyba kényszerítette. (Forrás:wikipedia)