Képaláírás: Szaláncz vára

Ismertető szöveg: "Az emlitett szalánczi hegyek Abaujmegye keleti, Zemplénnel határos szélén feküvén, a szomszédos hegyaljai szelidebb hegyeket magasságban felülmúlják, s ezért a Hegyalja felső részéről, nevezetesen a Sáros-patakról Sátor-Alja-Ujhelybe vezető országútról is kivehetők, sőt szabad szemmel még a képünkön látható, meglehetős karban levő gömbölyű, magas tornyot is jól észrevehetjük. De tájékozásul elég ennyi, s miután a romok jelen állapotáról [elég világos fogalmat ad képünk, áttérhetünk rövid történetére. A vár első épitőiröl hallgat a krónika de hogy régen épülhetett, annyi kétségkivül áll, mert már 1300 körül bizonyos Szalánczi család birtokában találjuk azt,s lehet, hogy ezek voltak építői, kikről avar is nevét nyerte?" Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 11. sz.)

1605-ben Bocskai István elfoglalta, de a bécsi béke és Bocskai halála után visszakerült Forgách Zsigmond kezébe. Tőle fia, Ádám örökölte meg, akit 1643-ban kassai főkapitánynak neveztek ki. Egy évre rá, 1644. március 4-én harc nélkül átadta Kassát I. Rákóczi Györgynek, aki svéd-francia szövetségesként részt vett a harmincéves háborúban. Ő maga viszont Bécsbe szökött III. Ferdinándhoz, akit tájékoztatott Rákóczi hadainak összetételéről és terveiről, valamint részt vállalt az ellene induló harcban. Az erdélyi csapatokkal szemben azonban Szalánc alatt csatát vesztett, akik 1644-ben a várat felégették. A következő évtizedekben többször cserélt gazdát, hol a Habsburg-ellenes felkelők, hol császárhű csapatok birtokolták, miközben jelentős károkat szenvedett. (Forrás: http://www.gothic.hu/varak_szalanc.html)