Képaláírás: Sopron város a) Város tornya b) Benczélt egyháza c ) Domokos egyháza. d) Sz. Mihály temploma.

Ismertető szöveg: "A Duna és Dráva folyók közt elterülő föld, a régi Pan­nónia több évszázadon ke­resztül, a népvándorlás és ezzel karöltve járó pusztítások követ­keztében, folyton, hol hanyatló, hol virágzó uralmak színhelye volt. - A mai Sopronmegye területe is tizennyolcz század előtt egy részét képezé Panno­niának, s miután Tiberius teljesen leigázta, a nagy római biro­dalom illír tartományaihoz csatolta, római törvény, adó és tanács alá vetette, praetorok és legátusok uralkodtak egyesitett polgári és katonai hatalommal a legyőzött különböző fajú né­peken. Nagy Konstant in császár azon vandal seregeket, mellye­ket Geberich góth király szétvert, s melly körülbelől 300,000-re ment, felfogadta Pannoniába, s mint alattvalóit tulajdon sere­gei közé osztotta, hol azután 60 évig békés életet éltek." Forrás: (Vasárnapi Ujság,5. évf. 31. sz. (1858. augusztus 1.))

A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3-4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakábanvalószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos "vörös sáncot" az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is. (Forrás:wikipedia)