Képaláírás: I. Napóleon. - I. Napóleon mai öltözetben.
Isabey festménye.
A «Ruha teszi az embert» czímű közleményhez.

Ismertető szöveg: Ruha teszi az embert.
Sok igazság van ebben a régi mondásban. Öltöztessük fel az utczasarkon kolduló ősz szakállú öreg embert finom ruhába, hozzuk rendbe haját, szakállát - és senki se fog benne kételkedni, a ki így látja, - hogy előkelő úri emberrel van dolga. Tegnap még fillért dobott lyukas kalapjába, ma meg ő emeli meg előtte gondosan vasalt kürtő-kalapját. Viszont meg akárki is, a kinek megjelenését megszoktuk előkelőnek, méltóságosnak tekinteni, rongyokba öltözötten szánalmat ébreszt. Mátyás királyt nem ismerték föl sehol, a mikor szegény diáknak, vagy parasztlegénynek öltözve járt.
"A ruha teszi az embert" közmondás igazolására szolgálnak most közlött képeink is, melyek híres egyéniségeknek nagy művészektől származó képmásait mutatják, először eredeti alakjukban, aztán mai divat szerinti öltözetekben.
A nagy Napoleon legismertebb arczképeinek egyike a híres malmaisoni arczkép, melynek festésekor a császár maga választotta a hozzá való jelmezt és állást s a mely nagy jellemző erővel állítja elénk a nagy hadvezért. Napoleon, kinek egyik jellemző sajátsága volt bizonyos szinészies találékonyság, melylyel minden helyzetben el tudta találni a legmegfelelőbb magaviseletet és szót, e képen mint erős akaratú, mélyen gondolkozó hadvezér, férfias szépségű alak áll előttünk. S valóban, tisztelői a maga korában úgy beszélnek róla, mint ritka szépségű, imponáló megjelenésű férfiról. Ellenségei ellenben, bár elismerték, hogy ifjúkorában csakugyan szép férfi volt, azt mondják, hogy későbbi éveiben inkább hasonlított valami levantei kalmárhoz, mint egy diadalmas imperátorhoz. Öltöztessük most már malmaisoni képét egy mai kereskedő köznapi ruhájába, megtartva arczvonásait, sőt meg testállását is: akkor lehámlik róla mindaz a külsőség, mely a világhódító császár bámulóinak szemét elkápráztatta s előttünk áll az egyszerű, köznapi ember, a kiben semmi sincs a méltóságból, az imponáló fenségből. Amott az illúzió vonta be fénykörrel, itt meg a mindennapiság szállítja le a föld porába.
...
Szóval e képek is meglepőleg bizonyítják, hogy sok tekintetben csakugyan igazsága van a közmondásnak: "Ruha teszi az embert". (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. január 7.)