Képaláírás: Szent István király ezüst szora a kalocsai székesegyházban.

Ismertető szöveg: A párisi világkiállítás magyar osztályának egyik nevezetessége lesz Szent István ezüst mellszobra, melyet Császka György kalocsai érsek saját székesegyházának ajándékozott ereklyetartóúl. Ez az ereklyetartó, mint a hazai ötvösművészet igazi remeke, már az 1896-iki országos kiállításon is méltó figyelmet keltett, Bachruch budapesti ötvös kiállításában. Már ekkor általános volt az óhajtás, vajha e műkincs a hazában maradna. Fölajánlották Császka György kalocsai érseknek megvételre, ki azt csakugyan meg is vásárolta.
S a szobor, mint egyházi czélú mű, csakugyan Kalocsán van legjobb helyen, mert Asztrik kalocsai püspök hozta I. István királyunknak a koronát Rómából; István király emelte a kalocsai püspökséget érsekséggé, és a kalocsai főegyházmegye Magyarországon az egyetlen, melynek Szent István király a patronusa.
Császka György érsek e drága ereklyetartóba elhelyezés végett megszerzett egy darabot Szent István koponyacsontjából is, mely századok óta a raguzai dominikánus kolostorban őriztetik.
A hatalmas ezüst mellszobor három főrészből áll, u. m. a derékból, a fejből és a koronából. A testet köpeny fedi, mely a koronázási palást másolata. Ennek a mintának fémbe való átvitele oly kitűnően sikerűlt, hogy a palást első tekintetre szövetből készült és aranynyal kivarrott köpenynek látszik. A mellszobor nagysága egy harmaddal nagyobb a természetes nagyságnál. Magassága 136 cm., szélessége 80 cm. Az egész vert és czizelált ezüstből van. A köpeny alatt látható az ing gallérja. Ez a gallér valódi, apró gyöngyökkel van himezve. A korona Szent István koronájának hű utánzata. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 25.)

A kalocsai érseki kincstár legértékesebb látnivalója a millenniumra készült Szent István herma. Államalapító királyunk fejereklye-tartójának elkészítéséhez 1,5 kg aranyat, 48 kg ezüstöt használtak fel és drágakövekkel ékesítették. 12 kiterjesztett szárnyú sasláb tartja a gótikus tornyokkal tagolt nyolcoldalú téglalap alakú talapzatot. A 12 szőlőindás tornyocska közötti gótikus, mérműves, zománcozott mezőben hat trébelt jelenet Szent István életéből. A négy sarokban mélyített zománcos fülkék előtt térdeplő angyal alakok láthatók. Az első középső fülkében van a zománcozott püspöki címer. A talapzaton Szent István palástos, koronás trébelt fél alakja. Az ingszegélyen apró gyöngyökkel kirakott mustra. Az 1893-1896 között készült, a budapesti Bachruch ötvöscég alkotása. Az 1896-os millenniumi kiállításon mutatták be Budapesten. 1900-ban Császka György érsek vásárolta meg a kalocsai székesegyház számára. Egykor ereklyét is tartalmazott. (Forrás: orszagalbum.hu)