Képaláírás: Krüger és Chamberlain. (Humoros angol rajz.)

Ismertető szöveg: Paul Kruger (teljes nevén Stephanus Johannes Paulus Kruger) búr politikus, valamint a Transvaal Köztársaság elnöke volt. 1854-ben Rustenburg parancsnokává nevezték ki, majd hat évvel később a Transvaal hadsereg parancsnoka lett. 1877-ben Nagy-Britannia annektálta (elfoglalta) Transvaalt és Paul Kruger - a békés megoldásban bízva - Londonba ment, hogy tárgyaljon a brit kormánnyal. Azzal érvelt, hogy az annexió erkölcsileg elfogadhatatlan a búrok számára. Érvei azonban hatástalanok maradtak és a kiábrándult Kruger visszatért Dél-Afrikába. 1880-ban Piet Joubert, Marthinus Pretorius, valamint Kruger egyesítette erőit és közösen ígéretet tettek a függetlenség kivívására. 1881-ben a búrok megnyerték az első búr háborút, majd 1883-ban Paul Krugert kinevezték államelnökké. A transvaali aranyláz következtében az állam kénytelen volt a vasúthálózatot és az utakat fejleszteni, valamint megfelelő szálláslehetőségeket biztosítani a fejlődő városokban. 1888-ban Krugert újraválasztották, de már soha nem lett olyan népszerű mint 1880-ban. Ebben szerepe volt annak is, hogy az általa kedvelt személyeket előnyben részesítette a gazdasági koncessziók adományozásánál. Az 1893-as választásokat csak szoros eredményekkel nyerte meg, mivel sokan úgy vélték, hogy politikája gazdasági összeomláshoz fog vezetni. Ravasz politikusként azonban visszaszerezte a választók bizalmát és elérte, hogy 1898-ban ismét nagy többséggel, immár negyedik alkalommal elnökké válasszák. 1899-ben kitört a második búr háború, amelynek Kruger az emblematikus alakjává vált. 1900-ban a brit előretörés következtében Európába menekült, ahol Hollandiában telepedett le. Soha nem tért vissza a hazájába. (Forrás: Wikipédia)

Joseph Chamberlain angol államférfi, a modern angol imperializmus lelke. Döntő szerepet vitt a búr háborúban, de ő volt az, aki mint gyarmatügyi miniszter, szinte nyomban a búrok leverése után, teljes önkormányzatot adott Dél-Afrikának. (Forrás: Metapédia)