Képaláírás: Czifferi himző-minta-rajzolónők.
Izabella főherczegasszony fényképfölvételei.

Ismertető szöveg: A felvidék gazdasági viszonyai olyanok, hogy a nők rendesen részt vesznek a mezei munkában; felfogásuk az, hogy a hímzés csak téli foglalkozás; nemcsak azért, mert nyáron többet keresnek aratásnál s a kapával, mint tűjökkel, hanem azért is, mert tudják, hogy egész éven át a ráma fölé hajolva, egészségöket és szemöket elrontanák; s midőn beköszönt a tavasz és nyár, élvezni akarják a szabad eget és végezni a testet edző munkát. Így fogja föl a dolgot e józanul gondolkozó nép.
Télen sok kéz nyúl a hímzőráma után és szorul e mellékkeresetre a szegény vidékeken.
A hímző házi ipar felvirágzása számtalan szerény otthon jóllétét jelentené. Oly évszakban, midőn a mezei munka szünetel, az aratás adta kereset fogytán van, jól esnek azon fillérek, melyeket a házi ipar nyujt, s melegebben lobog fel a ház tüze és fénylőbben világít a lámpa mécse, mely körül szorgosan varrva ül a palád asszonynépe. Szorosabban fűzi egymáshoz a család tagjait ezen otthoni foglalkozás; nem kell szolgálni menni a szegény serdülő leánykának, megkeresheti tűjével azon pár forintot, melyért különben cselédnek szegődnék a városba. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. április 3.)