Képaláírás: Szilágyi Virgil.

Ismertető szöveg: Szilágyi Virgil újságíró, politikus. A pesti egyetemen jogot tanult. 1846-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1846-tól Csongrád megye aljegyzője, 1848-tól első jegyzője. A szabadságharc alatt a megyei vészbíróság tagja. 1850 ben Pestre költözött. 1851-től a Pesti Napló munkatársa, a külpolitikai rovat vezetője; a Törvénykezési Lapok című jogi szakfolyóirat szerkesztője; 1852-től szerkesztette az Értesítőt, majd ennek folytatását, a Budapesti Viszhangot 1857-ig. 1853-tól tanár Gönczy Pál nevelőintézetében, 1854-től ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1859-ben Táncsics Mihály védője, s bátor beszédével nagy népszerűséget szerzett. 1861-ben Pest józsefvárosi kerülete választotta képviselővé. Az országgyűlés bezárása után letartóztatták és felségsértési vád alapján halálra ítélték, de kegyelmet kapott s kiszabadult. 1862-től a Jövőnek, Vajda János lapjának a munkatársa. 1866-ban újra letartóztatták, de ismét szabadon engedték. Ekkor külföldre ment, Milánóban, majd Párizsban az emigráns magyarokkal állt kapcsolatban. Közben a Magyar Újságot tudóbsította a külföldi eseményekről. Hazatérése után, 1869-ben Hódmezővásárhelyen választották képviselővé, 1881-től Székelyudvarhelyt képviselte. A Függetlenségi Párt balszárnyához tartozott. Számos röpiratot írt - részben R. i. jelzéssel, névtelenül - az időszerű politikai kérdésekről. (Forrás: netlexikon.hu)