Ismertető szöveg: A mezei veréb (Passer montanus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj. Élőhelye a magas északot leszámítva egész Európa, egész Szibéria Japánig és Kínáig, továbbá valószínűleg Észak-Afrika is. Közép- és Délnyugat-Ázsiában, Indiában, Szumátra, Jáva, Borneó és Tajvan szigetén különböző alfajokban fordul elő. Szabad mezők, lomberdők lakója. Az emberi lakások környékét leginkább csak télen keresi föl. Eredeti elterjedési területén kívül a következő területekre betelepítették: Fülöp-szigetek, Mariana-szigetek, Kis-Szunda-szigetek, Celebesz, Ausztrália, az Egyesült Államok középső része, Malajzia keleti része és Szingapúr. Nem sikerült meghonosítani Új-Zélandon és a Bermuda-szigeteken. Hossza 12,5-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 24-38 gramm. Feje teteje, halántéka és nyakszirtje vörösbarna. Szemsávja, a szeme alatt levő sáv, hátsó fültájék-foltja, állát-torkát beborító nagy folt, fekete. Pofája és nyaka felső része fehér; hasi oldala fehéresbarnás. Vedlési időszaka június közepétől kb. novemberig tart. Az adult egyedek a fészkelést befejezve postnuptialis, a fiatalok a fészket elhagyva postjuvenilis komplett vedlést végeznek. Az elsőrendű evezők átvedlésének harmadánál kezdődnek a másod- és harmadrendű evezők, valamint a kormánytollak cseréje és közel azonos időben fejeződnek be. A másodrendű evezőkkel közel egy időben indul a faroktollak váltása. A tollazat cseréje során az egyedek mindvégig röpképesek maradnak. A hosszú vedlési időszak (közel 5 hónap) abból következik, hogy az első költés fiataljai a kirepülés után nem sokkal elkezdik vedlésüket, az öreg madarak nagyjából a második fészekalj fiataljaival vedlenek egy időben, néhány madár pedig harmadszor is költ, és pótköltés is előfordul. Így az utolsók csak ősz vége felé fejezik be vedlésüket. Egy-egy egyednek mindössze kb. 70 napra van szüksége a teljes folyamathoz hazánkban és a környező országokban, míg az északabbra (például Nagy-Britanniában)élőknek ettől kevesebbre, 60 napra, ennek oka az, hogy az északi területeken élőknek kevesebb idő áll rendelkezésre, mint délebbre élő fajtársaiknak. Különbség figyelhető meg a fiatalok és az idősebb példányok között is, előbbiek lassabban váltanak tollruhát, míg utóbbiak gyorsabban. Ősszel és télen gyommagvakkal táplálkozik. Tavasszal és nyáron hernyók és levéltetvek teszik ki az étrendjét. Nem vonuló, állandó madár. Régebben kártevőnek minősítették és irtották is, mert megdézsmálta a gabonaföldeket. Faodvakban, elvétve háztetőkön fészkel, 2-3-szor évenként, de elfoglalja a fecskefészkeket, a hasznos odúlakók részére kihelyezett mesterséges fészekodvakat is. Az első fészekalj áprilisban, a második júniusban, a harmadik pedig augusztusban teljes. Fészke gyökerekből, szénából és tollakból van magasra halmozva. Fészke kerek, melyet oldalbejáróval épít. 5-6 tojása szennyesfehér alapon sűrűen borítva szürke és szürkésbarna pontokkal és foltokkal tarkított. Rendszeres fészkelő. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft. (Forrás: Wikipédia)