Képaláírás: Látkép a Kossuth-térrel.

Ismertető szöveg: Belváros - Kossuth tér.

Takarékpénztár ("nagytakarék") épülete

A 19. század második felének mezőgazdasági konjunktúrája és a helyi iparosodás kezdetei szükségessé tették a pénz- és hitelélet szervezését. Ennek első eredménye a Hódmezővásárhelyi Első Takarékpénztár 1868-ban történt megalapítása. A népnyelvben "nagytakaréknak", "öregtakaréknak" hívták, megkülönböztetésül a hasonló profilú, kisebb helyi pénzintézettől. Ez a takarékpénztár három évtized alatt olyan mértékben tőkeerőssé vált, hogy új székház építését határozta el. A terveket Müller Miksa, szegedi építész készítette és ezek alapján épült fel 1906-1907-ben Koncz Pál építési vállalkozó kivitelezésében a város legjelentősebb, legimpozánsabb szecessziós épülete. Az épület térbe helyezése, városképi hatása, a környezettel való kapcsolata kitűnő. Bár a Kossuth tér északi oldala három önálló és nem is egy időben emelt épületből áll (posta, bank, lakóház) mégis teljesen harmonikus városképi egységet alkotnak. Középen van a monumentális, az egykori pénzintézet tekintélyét, gazdagságát hatalmas kupolájával is hangsúlyosan kiemelő banképület. A kupola az ácsmesterség külön is figyelemre méltó, nagyszerű teljesítménye. A homlokzat hangsúlyos tagoltsága és az első emelet hatalmas ablakai építészeti erőt fejeznek ki. A rendeltetésre több helyen is (a homlokzaton kétoldalt és a városcímer fölött középen) a kaptár, továbbá a kereskedők, pénzváltók ókori istenének, Mercurnak a kupola tetején álló, Balla József és Rubletzky Géza szobrászművészek közösen alkotott szobra is utal. A párkányzat fölötti női és férfialak pedig a takarékosság és mezőgazdaság megtestesítőiként közvetetten szintén az épület funkciójával kapcsolatosak. Az épület külsejében és belsejében mindenütt következetesen jelen van a szecesszió jellemző növényi formája, liliomos vonalvezetése. Növényi mintás, medúzafejes bejárati kapu után erőteljes dinamikájú, vörös márvány korlátos lépcső vezet föl az emeletre. A belső térben az oszlopfőktől a faragott fa ablakpárkányokon át a pénztárfülke fölírásáig és a különböző csillárokig minden következetesen egységes és harmonikus. Szintén a szecesszióban fogant a falak világoszöld csempe borítása.

Az épület a magánpénzintézetek megszűntével előbb állami takarékpénztár, majd 1950-től 1989-ig a Magyar Nemzeti Bank, 1989-től 1996­ig a Magyar Hitelbank, 1996-tól pedig az ABN AMRO Bank, majd a K& H Bank helyi fiókjának ad helyet.

Posta

Eredetileg a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár a székháza melletti telken 1906-ban építtette fel bérházként. A Posta 1928-ban vásárolta meg és használja saját hivatali céljaira. A többszöri belső átalakítás az épület külső megjelenését nem érintette. A Takarékpénztár székházával azonos tervező megbízása nagyon szerencsésnek bizonyult, mert így az épület tömegével és mérsékelt szecessziós-eklektikus kiképzésével kitűnően kapcsolódik a Kossuth tér északi oldalának harmonikus egységéhez.

Görög-palota

A vagyoni erejében megerősödött görögkeleti egyház tőkebefektetésként 1909-ben Müller Miksa szecessziós tervei szerint építtette a földszinten 15 üzlethelyiséget, 3 földszinti és 5 emeleti lakást magában foglaló bérházat. (Az építtető miatt nevezték az épületet Görög-palotának.) Így is használták az 1950-es államosításig, amikor a rendőrség kapta meg, és céljainak megfelelően átalakításokat végeztetett az épületen. 1970 és 1973 között, miután a rendőrség elköltözött, a földszinten ismét üzlethelyiségeket, az emeleten pedig összesen 10 lakást alakítottak ki. Az épület jól illeszkedik mind tömegében, mind építészeti megoldásában a szomszédos banképülethez. Szecessziós karakterét az ablakpárkánynál elhelyezett stilizált növényi dekoráció, valamint a tetőzet bádog dísze hordozza elsősorban.