Képaláírás: Új köztemető: 20-5-1

Ismertető szöveg: Vass Lajos 1927. április 5-én született a Heves megyei Poroszlón. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, a debreceni Református Tanítóképző növendékeként megnyert egy ifjúsági zeneszerzői pályázatot. 1946-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerző és karnagy szakon folytatta tanulmányait. 1949-től a Honvéd Férfikarnál dolgozott karnagyként Vásárhelyi Zoltán tanítványaként. 1953-ban a kórus vezetője lett. Az együttes 1956 szeptemberében hatalmas stábbal több mint 3 hónapos Kínai turnéra indult. A forradalmi események alatt a kint lévő tagok tele voltak aggodalommal, hiszen nem tudtak semmit itthon maradt családtagjaikról. Végre karácsony táján (vonattal) elindultak hazafelé. Moszkvában azt a parancsot kapták, hogy adjanak egy koncertet, de az énekkar és Vass Lajos ezt megtagadták. A forradalmat akkor már leverték és ők ilyen előzmények után erre nem voltak hajlandóak. Hazatérve 1957 elején elbocsátották az egész kórust, Vass Lajost pedig lefokozták. A kórus azonban nem esett szét: több neves személy (köztük Kodály Zoltán) közbenjárására Állami Férfikar néven tovább működhetett. A vezető Vass Lajos maradt. 1958-ban ismét a Honvédség vette át az énekkart, Vass Lajost azonban nem vette vissza a hadsereg. Csak 1990 után rehabilitálták: egy koncerten újra vezényelhette a kórust és visszakapta rangját. 1960 és 1964 között a Ganz-MÁVAG "Acélhang" Férfikarát vezette. 1964-től haláláig a Vasas Központi Művészegyüttes vegyeskarának, 1975-től a Szimfonikus Zenekarának is vezető karnagyaként működött. 1964-től haláláig havonta járt át vendégkarnagyként a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarához. Országosan ismertté a Magyar Televízióban 1969-70-ben megrendezett Röpülj Páva vetélkedő tette, melynek szervezője és műsorvezető-riportere volt. Ennek hatására lendült fel hazánkban újra a népzenei mozgalom. Országszerte Pávakörök alakultak, melyek a mai napig működnek. Vass Lajos jó néhány Pávakör alapításában személyesen is részt vett, többek között szülőfaluja, Poroszló népdalkörét is ő alapította. Mint komponista, oratóriumokat, kantátákat, gyermekoperákat, mesejátékok, bábjátékok, színpadi művek kísérőzenéit és természetesen kórusműveket alkotott. Gyakran publikált a zenei lapokban. (Forrás: vasslajos-szov.hu)

Kaposi Edit táncművészeti szakíró. Tanulmányait 1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen fejezte be. 1951-1979 között a Népművészeti-Népművelési Intézet munkatársa. 1953-1971-ben a Táncművészeti Értesítő, 1972-1990 között a Hungarian Dance News szerkesztője. Munkásságában a kritikák, tudósítások mellett jelentős helyet töltenek be a társastánctörténethez és a magyar színházi tánckultúrához kapcsolódó feltárások. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)