Képaláírás: Farkasréti temető: Torony-215. fülke

Ismertető szöveg: Radó Sándor geográfus, térképész, akadémikus, egyetemi tanár a földrajztudományok doktora, Kossuth- (1962) és Állami díjas (1973). Tanulmányait a budapesti egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként kezdte. 1918 dec.-ében tagja lett a KMP-nek, 1919-ben a Vörös Hadsereg egyik tüzérosztályának politikai biztosa, a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. 1920-ban a szovjet távirati iroda (ROSZTA) bécsi fiókjának vezetője, majd Lipcsében az illegális kommunista fegyveres szervezkedés egyik vezetője volt. A sikertelen hamburgi felkelés után, 1924-ben Moszkvába került, ahol a Világgazdasági és Világpolitikai Intézet titkára és tudományos főmunkatársa. Könyvet írt, térképet készített a Szovjetunióról. 1926-ban Berlinben megszervezte a Szovjet Hírügynökség külföldi irodáját, és létrehozta a világ első térképészeti sajtóügynökségét, amely Berlinben Pressegeographie, utóbb Párizsban Inpress, a második világháború alatt Genfben Geopress néven működött, és aktuális térképvázlataival folyamatosan ellátta a nemzetközi sajtót. Meggyőződéses antifasizmusa és Hitler terjeszkedő agressziója a II. világháború alatt arra késztették, hogy a kezébe összefutó információs anyagokat a szovjet hadsereg rendelkezésére bocsássa, így genfi irodája fontos szovjet hírszerző központtá alakult. Hírszerző munkáját utóbb Dóra jelenti c. könyvében írta le, amit több mint húsz nyelven, a világ minden táján kiadtak. Érdemeiért a szovjet hadsereg ezredesévé nevezték ki és Lenin Rendet kapott (1942). Utóbb megkapta a legmagasabb szovjet hadikitüntetés, a Nagy Honvédő Háború Érdemrend I. fokozatát és a Győzelemért Németország felett Érdemrendet (1973). 1945-ben, a háború befejezése után Moszkvába utazott, ahol a Nyugatról érkezettet a sztálini gyanakvás megfosztotta szabadságától. Sztálin halála után rehabilitálták. 1955-ben hazatérhetett Magyarországra és a mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának főosztályvezetője lett. 1958-1966 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gazdasági földrajzi tanszékvezető egyetemi tanára. Az MTA Földrajzi Bizottságának, majd Kartográfiai Bizottságának elnöke. Számos külföldi egyetem díszdoktorává, sok külföldi tudományos egyesület t. tagjává választotta. Haláláig a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület társelnöke volt. Tudományos és mozgalmi munkásságáért számos magas hazai kitüntetést is elnyert. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)