Képaláírás: Halastó. Róm. kat. templom. Régi fürdő. Hősök szobra.

Ismertető szöveg: Putnok, "Gömör fővárosa" a történeti Gömör-Kishont vármegyében, a szlovák-magyar határ mentén terül el. Egyes feltételezések szerint már a neolit korban lakott hely volt. Népvándorlás kori adatok nincsenek. A helység neve szláv eredetű, és valószínűleg "utas"-t, "útmenti"-t jelent. Az államalapítás idején Putnok királyi birtok volt, első ismert népessége a XI. századból az erdőóvóké. A gömöri váruradalom része, később székhelye volt, kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhely lett. Első ismert okirata 1283-ból származik, amikor IV. László király a Rátolth nembeli Olivér két fiát ajándékozta meg hű szolgálataikért Putnokkal és a hozzá kapcsolt birtokokkal. A két fiú közül Miklós volt az, aki 1286-ban plébániát alapított, udvarházat épített. Leszármazottai 300 éven át voltak a vidék urai. 1427-ben már állt a putnoki vár, mely a későbbiekben gyakran cserélt gazdát, végül a Serényiek, akik 1717-ben lettek a város hűbérurai, 1834-ben kastélyt építettek romjai helyén. A kastélyon kívül érdemes megnézni a római katolikus templomot, a Gömöri Múzeumot és a Holló László Galériát. A város jeles szülötte volt Tóth Ede népszínmű-író, "A falu rossza" c. mű szerzője.

Gömör és Kishont vm.