Ismertető szöveg: A reneszánsz vonalvezetésű csücsköstalpú pajzsforma, felső csúcsaiban csapott, vékony ezüst kerettel szegélyezve a történelmi korok címereit idézi. A pajzs haránt vágással, illetve alul két benyúló ékkel harmadoltan, öt részre osztható. Az egykori királyi hűbéri birtok voltára utal a címerpajzs felett nyitott, rubinnal és zafírral kirakott ötágú arany lombkorona. Két oldalról pedig, jobbról vörös-arany, balról kék-ezüst címertakaró öleli körül. Az első, jobb felső kék mező közepén ezüst-fekete színekkel a község legrégebbi temploma áll, melyet a 15. század első felében gótikus stílusban építettek. Ez a keresztény hitvilághoz való tartozást szimbolizálja. A második, bal felső arany mező közepén a község 1849-ből fennmaradt pecsét motívumai, az őshonos mocsáritölgy, s két oldalán az isztike és az ekevas. A megcsonkított ágú, újból lombot hajtó öreg fa a megújulás és élni akarás jelképe, s egyben utal arra is, hogy a község lakói már a régmúlt időktől fogva területeket foglaltak el, az akkor még összefüggő erdőségektől a mezőgazdálkodás számára. A harmadik, az alsó zöldmezőbe jobbról benyúló ezüst színű ék közepén szereplő alma, és a balról benyúló ezüst színű ék közepén szereplő gabona termesztése ma is meghatározó szerepet játszik a község megélhetésében. A piros alma nem csak a jellemző haszonnövény, hanem a bibliai örök gyümölcs szimbóluma is. A zöldmező közepén a két ezüst színű éket összekötő kék hármas hullámvonal a Tisza-menti település emberének a folyóhoz fűződő kapcsolatára utal. A címerpajzsot az alatta lévő ezüst szalagdíszen fekete betűkkel a "NAGYVARSÁNY" felirat zárja le, s teszi teljessé. 2000-ben, a Millennium évében készült el a település címere, melynek megalkotásánál alapvető szempont volt, hogy az új címer hűen tükrözze a község eredetét, múltját és fennmaradásáért folytatott küzdelmét. Népcsoportok [szerkesztés]