Ismertető szöveg: Hévíz város címere kerek talpú, kékkel és ezüsttel vágott pajzs, kék mezőben jobbra forduló, előre lépő, vörös nyelvet öltő, mellső jobb mancsában kardot tartó kiterjesztett szárnyú, bojtos farkú arany griffmadár. A címer alsó mezőjében zöld levelű, kinyílt piros tavirózsa. A címer ábrázolható a talpát övező, egymást keresztező, két arany színű égerfa ággal is. A világ legnagyobb területű melegvizű tava a Hévízi-tó a geológusok szerint 20.000 éve tört fel mai helyén. A tó mellett elterülő Hévíz-domb bizonyíthatóan az újkőkor (neolit) óta lakott. A fejlett fürdőkultúrával rendelkező rómaiak valószínűleg már fürödtek a gyógyító meleg vízben, amit közvetve bizonyítanak a tó közelében talált Jupiter oltárkövek, római kori épületmaradványok. A tó gyógyító erejéről, csodatevő hatásáról sok legenda él ma is. A város címerében található griffmadár is a tó csodatevő hatására utal: a XVIII. századtól, a II. Világháború végéig a Festeticsek tulajdona volt a tó. A Festetics család állíttatta a tófürdő főbejárata elé - valószínűleg az 1900-as évek elején - azt a két kőből készült kerubot (oroszlán testű, griffmadár fejű állat), mely a Festetics címert tartja. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában magasabb rendű élőlények voltak, akik az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. A kerubok képmását a királyi paloták előtt vagy a templomok bejáratánál szokták kőbe vésni, szobrukat felállítani. Valószínűleg ennek a hagyománynak a tisztelete, felélesztése volt a Festeticsek célja, amikor a szobrokat a tó bejárata elé állította. Erre a szimbólumra utal Hévíz 1992-ben megalkotott címerének felső része. A címer alsó részében található vörös tavirózsa (Nymphaea rubra var. longiflora) Hévíz legközismertebb szimbóluma. A vörös tavirózsát 1898-ban Lovassy Sándor, a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára telepítette a Hévízi-tó vizébe. A Bengáliában őshonos tavirózsák azóta kedves és kedvelt színfoltjai, szinte szimbóluma Hévíznek és a Hévízi-tónak. A címer talpát övező két aranyszínű égerfa ág a Hévízi-tó körüli véderdő legjellegzetesebb fafajára, a lápos, mocsaras talajokat kedvelő mézgás égerre utal. A fafaj évszázadok óta meghatározó növénye ennek a mocsaras környéknek. Erre utal a Hévízzel immár egybeépült Egregy község is, melynek nevét is az éger szóból eredeztetik.