Ismertető szöveg: Gyarmat község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben. A falut először 1153-ban említették írott források. A falu északi határában haladt el a Győrt Mursellával összekötő római út. A győri káptalan 1268. évi levele szerint királyi buchariusok (pohárnokok) lakták. Egyéb lakosai királyi favágók és szőlőművesek voltak. A helység pecsétje 1511-ből való. A megyei faluk pecsétjei közül a legrégibb. Balkörében: csoroszlya. ekevas, búzakalászok, körirata: "Garmati felv. peceti 1511." A török uralom alatt Hussein bég zsarolásai miatt a lakók nagy része megszökött. 1695-ben a zömében Ausztriából érkező telepesek katolikus vallásúak voltak. A Rákóczi szabadságharc idején Heister császári generális felégette a községet, s magyar lakóit felkoncoltatta. Ezért 1720-ban újból betelepítéssel a német Rajna-Pfalz tartományból érkeztek katolikusok. A település többnyire a csornai prépostság tulajdonában volt. Az 1870-es években a Sokoróaljai járásban nagyközségi rangot kap Gyarmat. 1906-ban a falu lakossága között felparcellázták a prépostság négyezer holdas birtokát. Az 1920-30 közötti időben összesen 380 ember vándorol ki Amerikába. Az első világháború alatt a lakosság nagy része a 31. honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot. A község a második világháborút 1944. március 19-e után érzékelte, ekkor német páncélos osztag szállta meg a falut. Az orosz csapatok 1945. március 26-án érték el a települést. A Győr megyéhez tartozó települést 1954-ben Veszprém megyéhez csatolták, s csak 1992-ben kerül vissza.