Ismertető szöveg: Bucsa község Békés megye legészakibb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között, a három megye Békés, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye találkozásánál. A települést átszelő 4206. számú közút jelenti a kapcsolatot az országos úthálózathoz, mely a falutól 13 km-re csatlakozik a 4. sz. főútvonalhoz, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Karcagon található. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében. Bucsa és környéke már az újkőkor idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, bronzkor és vaskor népeinek is. A település első írásos említése 1321-ből származik, amikor a Barsa nemzetség osztozásakor apa, fia és családja kapja. Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt. A környék akkoriban a Tisza és a Körösök, Berettyó által elárasztott "valóságos vadvízország" volt, lakói többször a nádasba bújtak a törökök elől. 1412-ben Békés megye rendjei bizonyították, hogy Apajvára, Keszegestó és Szőle-sziget Bucsához tartoznak. 1586-ban Ványával és Ecseggel egyidőben porig égették a törökök, lakói a Felvidékre menekültek. A XVIII. században elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is. A harcok miatt elnéptelenedő falu a XIX. században települt újra. A mai Bucsa alapjai a XIX. század második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsa-Újülés, lakói többnyire agrárproletárok. A bucsai parasztok a nagybirtok miatt soha sem szerezhettek földet maguknak a település határában, sokszor munkát sem, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon. 1894-ig Schwarcz Ferencnek volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett. 1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg a birtokot, akinek halála után leányára Feuld Jenő francia bankár feleségére szállott a hatalmas vagyon. Bucsa község közigazgatásilag 1941-ig Füzesgyarmathoz tartozott. 1941-ben alakult önálló képviselő-testülete és jegyzősége, és azóta használja újra a régi keletű Bucsa nevet. A II. világháború a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett. A jelenkori falutörténet legnehezebb időszakát jelenti az 1993-tól kezdődő időszak, amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kell tennie , hogy megőrizze intézményei működőképességét. A községbe látogatókat szép, rendezett falukép fogadja.