Képaláírás: Zirc város Veszprém megyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben központja, "a Bakony fővárosa".

Ismertető szöveg: A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek. Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük. A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére. Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra. A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét. 1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
(Forrás: Wikipédia)