Képaláírás: Salamon király a fogságban
Festette Weber Henrik
A Képzőművészeti Társaság jogosítványa

Ismertető szöveg: "KÉT jeles magyar festő viselte a Véber nevet. Az egyik Véber Henrik, a ki "az eszményítők kis csoportjába" tartozott s különösen portréival és történeti festményeivel szerzett hírnevet. Pesten született 1818-ban. Apja, Véber Mihály, jómódú keresked volt s már korán módot adott neki arra, hogy hajlamát követve, jó mestereknél képezze magát a festészetben. Miután elvégezte a pesti gimnáziumot, egészen a festészetnek szentelte magát s 1835-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia tanítványa lett, s itt idővel dicsér bizonyítványt kapott, 1837-ben pedig megnyerte a báró Gundoli-féle első díjat. Ezután visszatért Pestre s itt egy esztendeig arcképeket festegetett, majd Münchenbe ment, hogy az ottani képzőmvészeti akadémián tovább képezze magát. Münchenben sokat tanult Corneliustól, Kaulbachtól, Schnorrtól s más kiváló festőktől, 1841-ben egy évre Tirolba és Svájcba ment, a hol tájképeket festett természet után, 1846-ban pedig megkezdte Rómában a nagy mesterek képeinek tanulmányozását. Itt készítette el a vázlatát "Korvin Mátyás bevonulása Budára" cím óriás történeti képének, a melyet később a Magyar Képzmvészeti-Társaság jutalom gyanánt kőnyomatos reprodukcióban szétosztott tagjai között. Rómából való hazatérése után arcképeket, zsánerképeket és bibliai tárgyú képeket festett. Festményei közül legkiválóbbak a következk: "Dávid János magyarhuszár", "Salamon király a börtönben", "Judit és Holofernes", "Mátyás a juhászszal", "Rebeka", "Jézus a gyermekek között", "V. Ferdinánd megkoronázása Pozsonyban", "Géza választ a korona és a kard között". Utolsó képét, a "Haldokló dalnok"-ot, már nem fejezhette be; gyakori betegeskedés után 1866-ban meghalt Budapesten. Képeit a rajz finomsága, az alakok ügyes elrendezése és a színek élénksége, frissessége jellemzi."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14800/14876/14876.pdf)